1.0Házisárkányhttps://hazisarkany.cafeblog.huHázisárkányhttps://hazisarkany.cafeblog.hu/author/aranyiagnesgmail-com/<p><strong>Több oka is van annak, hogy a gyerekkel alszom éjszaka. Az egyik az, hogy az együttalvás híve vagyok, ha a gyerek azt igényli. Mindenkinek van saját ágya, és az esetek nagy többségében úgy indulunk neki, hogy rajtam kívül mindenki a helyén alszik.</strong></p> <p>Én nem. Már egy jó ideje a gyerekszobában alszom a nagycsoportos gyerekemmel. Most biztosan sokan forgatják a szemüket, csóválják a fejüket, talán még ciccegnek is. Ugyanúgy nem érdekel, mint a szoptatás esetében. Tudniillik arról is mindenki tudja, hogy meddig, hogyan és hol kell csinálni, és el is mondja. Azt gondolom, egészen jól kezelem már ezeket a beszólásokat, ami azt jelenti, hogy elsajátítottam a leszarás művészetét. Ezt nem tudom és nem is akarom másképp nevezni.</p> <p>Milyen érvekkel támadnak, amikor kiderül, hogy mi bizony együtt alszunk?</p> <p> </p> <p><strong>Rá fogsz feküdni.</strong></p> <p>Ezen mindig mosolyognom kell. Ugyan már! Aludtál már együtt a kisbabáddal? Én már három babával is aludtam mindenféle fekvőalkalmatosságon. Esélyem sem volt rájuk feküdni, hiszen annyira nagyon össze vagyunk kapcsolva, hogy érezzük egymást minden rezdülését. Ha másképp veszi a levegőt, már ébren vagyok.</p> <p> </p> <p><strong>Megszokja.</strong></p> <p>Mit? Azt, hogy szereted és ott vagy vele, amikor szükséged van rá? Részemről rendben.</p> <p> </p> <p><strong>Sosem teszed ki az ágyadból.</strong></p> <p>Valóban. Tök nagy esélyét látom annak, hogy az első szerelmét hazahozva igényli a társaságomat éjszakára. Nincsenek illúzióim, nagyon gyorsan eljön az az idő, amikor a szobájába sem mehetek be.</p> <p> </p> <p><strong>És a férjed? Vagy ti már nem...?</strong></p> <p>Nem. Így van. A kistesók szeplőtelen fogantatással érkeztek hozzánk. Különben is a szülők nem csinálnak olyat.</p> <p> </p> <p><strong>Nem pihened ki magad.</strong></p> <p>Ez akár igaz is lehetne, mert nem mindig kényelmes egy sajtkukac mellett aludni a gyerekágyon, de az a helyzet, hogy nálunk itt megvalósul a kellemesen a hasznossal való összekötés, mert a férjem brutál módon horkol. A gyerekszobában nagyobb a csend. :)</p> <p> </p> <p>Mindent összevetve azért alszunk együtt, mert nekünk így jó. A gyerek igényli, én pedig megadom neki, és kihasználom azt a kis időt, amíg nem tol el magától.</p> <p>A legfontosabb indok pedig az, hogy így többet tudunk együtt lenni. Reggel készülődés, rohanás, este vacsora, babaaltatás, esti rutin. Lefekvéskor bekuckózunk a paplan alá, átölel, és halkan sutyorogva megbeszéljük, mennyire örülök, hogy ő a(z egyik) gyerekem, aztán elalszik. Én nézem egy darabig, érzem, ahogy a karja elernyed a karomon, nyakamon, vagy ahol éppen átkarol, végül én is elalszom.</p> <p>Ezt nem cserélném el senki kedvéért, és pont nem érdekel, más mit gondol róla.</p> <p> </p> <p><a href="https://hazisarkany.cafeblog.hu/files/2016/09/ID-10057423.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-1231" src="https://hazisarkany.cafeblog.hu/files/2016/09/ID-10057423.jpg" alt="egyuttalvas" width="400" height="266" /></a></p> <p> </p> <p style="text-align: justify">A blog Facebook oldalához <a href="https://www.facebook.com/ahazisarkany/"><strong>ITT</strong> </a>tudsz csatlakozni, instagramon <strong><a href="https://www.instagram.com/hazisarkanyblog/">ITT</a></strong>, twitteren pedig <a href="twitter.com/aranyiagnes"><strong>ITT</strong> </a>tudsz követni.</p> <p style="text-align: justify">Kép: freedigitalphotos.net</p>rich