{"version":"1.0","provider_name":"H\u00e1zis\u00e1rk\u00e1ny","provider_url":"https:\/\/hazisarkany.cafeblog.hu","author_name":"H\u00e1zis\u00e1rk\u00e1ny","author_url":"https:\/\/hazisarkany.cafeblog.hu\/author\/aranyiagnesgmail-com\/","title":"Seg\u00edts\u00fcnk egym\u00e1snak!","html":"

Nemcsak annak van sz\u00fcks\u00e9ge seg\u00edts\u00e9gre, akin egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e1tszik. A seg\u00edts\u00e9gnek pedig nem kell l\u00e1tv\u00e1nyosnak lennie. Nem is az a l\u00e9nyeg, ami t\u00f6rt\u00e9nt, sokkal ink\u00e1bb az, amit maga ut\u00e1n hagyott bennem.<\/strong><\/p>\r\n

Szombat eb\u00e9did\u0151, Allee. Kiv\u00e9telesen egyed\u00fcl mentem be, a f\u00e9rjem \u0151rizte az alv\u00f3 gyereket a kocsiban. \u00c9hes voltam, musz\u00e1j volt egyed\u00fcl ennem. Szeretek kor\u00e1bban \u00e9rkezni, mert akkor m\u00e9g nincs t\u00f6meg, \u00e9s biztosan minden van m\u00e9g. Tepsis krumplira esett a v\u00e1laszt\u00e1som, \u00e9s miut\u00e1n megkaptam, akkor vettem \u00e9szre az \u00e9rintetlen m\u00e1kos gub\u00e1s t\u00e1rol\u00f3t. B\u00e1rmikor b\u00e1rmennyit meg tudok bel\u0151le enni, \u00fagyhogy nem volt k\u00e9rd\u00e9s, hogy az is j\u00f6tt velem. F\u00e9ltem, hogy sok lesz, de nem tudtam volna otthagyni.<\/p>\r\n

A krumplival kezdtem, k\u00f6zben v\u00e9gig a gub\u00e1t n\u00e9ztem. Amikor \u00e9reztem, hogy nem lesz hely (nem tudok egyszerre sokat enni), akkor f\u00e9lretettem a krumplit a t\u00e1lca v\u00e9g\u00e9be \u00e9s neki\u00e1lltam a gub\u00e1nak. K\u00f6zben nagyon sajn\u00e1ltam a krumplit, ut\u00e1lok pazarolni. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy milyen j\u00f3 lenne valakinek odaadni, de nem tudom, kinek, az Alleeban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n m\u00e9g nem l\u00e1ttam hajl\u00e9ktalant (biztosan vannak, csak \u00e9n nem l\u00e1ttam m\u00e9g), ahogy menek\u00fclteket sem, de n\u00e9h\u00e1ny karika krumpli nem olyan nagy seg\u00edts\u00e9g, hogy k\u00f6r\u00f6zzek vele a k\u00f6rny\u00e9ken.<\/p>\r\n

Toltam az arcomba a gub\u00e1t, szinte fel sem n\u00e9ztem, csak arra kaptam fel a fejem, hogy egy id\u0151s n\u00e9ni meg\u00e1llt az asztalom mellett. Azt hittem, keres valamit, seg\u00edts\u00e9get k\u00e9r, de miel\u0151tt b\u00e1rmit mondhattam volna, a krumpli fel\u00e9 mutatva megk\u00e9rdezte, hogy elfogyasztom-e m\u00e9g (ezekkel a szavakkal). Mondtam, hogy nem, vigye csak el nyugodtan. M\u00e1r sajn\u00e1ltam, hogy nem hagytam t\u00f6bbet. \u00dcltem, n\u00e9ztem a n\u00e9ni ut\u00e1n, ahogy a kev\u00e9ske krumplival megy egy szabad asztal fel\u00e9, \u00e9s azon gondolkoztam, van-e m\u00e9g n\u00e1lam valami. Persze, gy\u00fcm\u00f6lcsszelet. Miut\u00e1n v\u00e9geztem, odamentem a n\u00e9nihez, \u00e9s egy gy\u00fcm\u00f6lcsszeletet is letettem a t\u00e1ny\u00e9r mell\u00e9. Kedvesen megk\u00f6sz\u00f6nte, \u00e9n pedig sietve t\u00e1voztam, nem akartam zavarni.<\/p>\r\n

A t\u00f6rt\u00e9net ennyi. Ahogy \u00edrtam, nem ez a l\u00e9nyeg. Nem tudok az\u00f3ta lekattani r\u00f3la, hogy mennyire lehetett elkeseredett \u00e9s \u00e9hes a n\u00e9ni, hogy elk\u00e9rjen egy meghagyott \u00e9telt a t\u00e1lc\u00e1r\u00f3l. Teljesen j\u00f3l szitu\u00e1lt n\u00e9ni volt; tiszta, rendezett ruh\u00e1ban, frissen mosott hajjal. R\u00e1n\u00e9z\u00e9sre budai polg\u00e1ri n\u00e9ni is lehetett volna, b\u00e1r az igaz, hogy nem volt romm\u00e1 \u00e9kszerezve. Term\u00e9szetes, tiszta, \u00e1polt. \u00c9s \u00e9hes.<\/p>\r\n

Annyira b\u00e1nom, hogy csak k\u00e9s\u0151bb jutott eszembe, hogy ak\u00e1r vehettem volna neki egy f\u0151zel\u00e9ket, mert az a kis krumpli igen v\u00e9kony volt eb\u00e9dnek, mert ugyan engem sem vet fel a p\u00e9nz, de egy f\u0151zel\u00e9kt\u0151l nem halok \u00e9hen. Ez viszont m\u00e1r csak akkor jutott eszembe, amikor elmes\u00e9ltem a f\u00e9rjemnek \u00e9s kezdett letisztulni bennem az eg\u00e9sz.<\/p>\r\n

Neh\u00e9z dolog, mert r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani, hogy kinek esne j\u00f3l egy t\u00e1l \u00e9tel, megb\u00e1ntani pedig senkit sem szeretn\u00e9nk. Ha viszont valakinek egy\u00e9rtelm\u0171en tudunk seg\u00edteni, akkor tegy\u00fck meg. Olyan m\u00e9rt\u00e9kben, amennyire megengedhetj\u00fck. Nyilv\u00e1n nem tudn\u00e9k napi szinten ell\u00e1tni \u00e9tellel egy szeg\u00e9ny csal\u00e1dot, de ha l\u00e1tom, hogy valaki seg\u00edts\u00e9gre szorul, seg\u00edtek.<\/p>\r\n

Ez a t\u00f6rt\u00e9net biztosan nem egyedi eset. Ha nyitva tartjuk a szem\u00fcnket, \u00e9szrevessz\u00fck azt, aki seg\u00edts\u00e9gre szorul. Ha a n\u00e9ni a boltban h\u00e1rom szelet p\u00e1rizsit k\u00e9r, macskakaj\u00e1t vesz, amikor nincs is macsk\u00e1ja, vagy \u00e9ppen elk\u00e9ri a marad\u00e9kot, biztosan j\u00f3lesne neki, ha kapna egy t\u00e1l f\u0151tt \u00e9telt vagy egy nagyobb csomag felv\u00e1gottat.<\/p>\r\n

Figyelj\u00fcnk egym\u00e1sra \u00e9s seg\u00edts\u00fcnk, ahol \u00e9s amiben tudunk. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl nagy dolgokra kell gondolni. Sokszor a kicsi t\u00f6bbet \u00e9r, mint gondoln\u00e1nk.<\/p>\r\n

\u00a0\"ID-100287020\"<\/a><\/p>\r\n

\u00a0A blog Facebook oldal\u00e1hoz ITT <\/a><\/strong>tudsz csatlakozni.<\/p>","type":"rich"}