Már írtam, mi akaszt(hat) ki babaváráskor, ahogy arról is, mi a jó benne, de bőven adódnak mókás szituációk is.
Most ezeket gyűjtöttem össze a teljesség igénye nélkül.
1.) Hassal megnyomni a laptopot
Ezzel naponta szembesülök. Tudom, üljek asztal mellé, ha pötyögni támad kedvem, de az a jelenlegi állapotban nem a legkényelmesebb pozíció. A hasamtól nem tudok elég közel ülni az asztalhoz, úgyhogy marad a fotel+lábtartó kombó, a laptop pedig az ölemben. Ez egészen addig problémamentes, amíg valami miatt előre nem kell dőlnöm. Több oldalt szoktam legörgetni, vagy megnyomni a touchpad valamelyik gombját.
2.) Fogmosáskor leköpni, evéskor leenni a hasam
Ez -a laptopos mozdulatsorhoz hasonlóan- mindennapos dolog, azaz mindennap többszöri történet. Ha nem vigyázok, minden egyes fogmosáskor cserélhetem a ruhám. Nem tudom, ki hogy van vele, de az álldogálás az utóbbi pár hétben nem megy, így inkább leülök a kád szélére fogat mosni, arccal a mosdókagyló felé, de nem tudok folyamatosan fölé hajolni.
Ugyanez a helyzet, ha nem férek rendesen az asztalhoz evéskor. Tegnap a kendőmet sikerült leenni eperszósszal. 🙂
3.) Liftben, szűk folyosón behúzni a hasam
Azt érzem, hogy én vagyok az a tényező, aki miatt nem férünk el kényelmesen egymás mellett szűk helyen, az viszont csak nekem logikus, hogy zárt helyen ösztönösen behúzom a hasam, ha valakivel el szeretnénk haladni egymás mellett, vagy csak elférni a liftben. Az addig rendben, hogy én foglalom a nagyobb helyet, de bármit teszek, ez nem változik, csak a helyzet lesz mókás, ahogy próbálok úgy viselkedni, mintha nem lennék nagy.
4.) Megölelni egy szintén babát váró barátnőt
Ez a kedvencem. 🙂 Hónapok óta nem láttuk egymást, tulajdonképpen szerintem még egyikünknek sem volt nagy hasa a legutóbbi találkozáskor. Most a viszontlátás örömére össze akartunk ölelkezni, de mindketten megálltunk a mozdulat közepén, és csak röhögni tudtunk. Nagyjából egyforma hasszerkezettel rendelkezünk. Nem is tudom, hogy’ gondoltuk. 😀
5.) Elfelejteni a saját méretemet
Ha véletlenül sikerül kényelmes pozícióban elhelyezkedni, hajlamos vagyok megfeledkezni a testem méretéről, és úgy mozdulni, ahogy nem kellene. Vergődtem már ilyen feleldékenységből adódóan partravetett bálnaként a kanapén, mentem már neki az összes létező szekrénynek a lakásban, sodortam már le papírhalmokat az asztalról. A flipperjáték hozzám képest semmi.
6.) Kerek asztalnál enni
Mostanában gyakran járunk kifőzdébe ebédelni. Az egyik ilyen alkalommal a férjem választott asztalt, mert korábban sikerült ételhez jutnia. Először és utoljára ültünk kör alakú asztalhoz enni, amíg ekkora a hasam. Át kellett ülnünk, mert ugyanúgy nem tudtam az asztaltól az ételhez jutni, ahogy a barátnőmet sem megölelni.
Neked milyen vicces történeted van?
A blog Facebook oldalához ITT tudsz csatlakozni, instagramon pedig ITT tudsz követni.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: