Szereted a rántott dolgokat, de azt nem, ha az egész lakás olajszagú? Én is így vagyok vele.
Azzal egészítem ki a fentieket, hogy a hagyományos rántott dolgokat sem szeretem, azaz ha tojás van benne, akkor nem kérem. Az oka egyszerű: bizonyos tejtermékeken kívül nem eszem állati eredetű ételeket, mert nem szeretem. A tojással van a legnagyobb bajom olyan értelemben, hogy a legtöbb felhúzott szemöldököt miatta kapom. Annyira beépült az táplálkozásba, hogy ha valaki nem gondol bele, el sem tudja képzelni a főzést nélküle. Az a nagy hírem, hogy van olyan étel, ami egyszerűbb tojás nélkül. A panírozás például biztosan az. 😉
Hozzávalók: patisszon, liszt, víz, só, zsemlemorzsa.
A patisszont megpucolom, kiszedem a magját, ujjnyi vastag szeletekre vágom és egy tálba téve sóval összeforgatom.
Egy kisebb tálban lisztből és vízből palacsintatésztánál hígabb masszát készítek, teszek bele egy nagyobb csipet sót is. Az a lényeg, hogy a massza vékony réteget képezzen a patisszonon. Egy másik tálba zsemlemorzsát teszek és kezdődhet a panírozás.
A sütőt (légkeveréses) 200 °C-ra előmelegítem.
A patisszonszeleteket először a lisztes masszába forgatom, lecsöpögtetem a fölösleget, majd a zsemlemorzsába. Sütőpapírral kibélelt tepsibe pakolom őket, meglocsolom kevés olajjal, és a betolom a sütőbe.
Addig sütöm, amíg mindkét oldal aranybarna és ropogós nem lesz. 20 perc biztosan elég, félidőnél megfordítom.
Tipp egészséges változathoz: liszt helyett teljes kiőrlésű lisztet, zsemlemorzsa helyett pedig zabkorpát használj! Próbáltam már úgy is, és nagyon finom. (Liszt helyett kukoricaliszttel is megpróbálhatod, de azzal kicsit nehezebb dolgozni, mert nem áll úgy össze a massza. Finom úgy is, csak macerásabb. Anyukám erre a variációra esküszik.)
A blog Facebook oldalához ITT tudsz csatlakozni, instagramon pedig ITT tudsz követni.


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: